E 999 - Quillaja kivonat
A quillaja kivonat a Kínában, Bolíviában, Chilében és Peruban honos ún. szappankéregfa (Quillaja saponaria) kérgében termelődik.
A kivonat számos másodlagos növényi anyag mellett szaponinokat is tartalmaz. Ezek a keserű ízű vegyületek, amelyek a szójában és más hüvelyesekben is megtalálhatók, könnyen habot képeznek. Emellett a quillaja kivonatot íze miatt italok aromatizálására is használják.
Előállítás
A quillaja kivonatot a szappankéregfa kérgéből nyerik, tisztítják, majd koncentrálják.Használat
A quillaja kivonat kizárólag vízbázisú alkoholmentes aromatizált italokhoz valamint cidrához engedélyezett. Az engedélyezett legmagasabb mennyiség 200 mg/l, ami az élelmiszer vízmentes kivonatára vonatkozik.Biztonság
A quillaja kivonat veszélytelennek számít.Elfogadható napi beviteli mennyiség (ADI)
5 mg/kgEzekbe a típusokba tartozik
Kapcsolódó linkek
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- MÉ 1-2-95/2 Az élelmiszerekben használható adalékanyagok, az édesítőszerek és színezékek kivételével. 4. kiadás
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- MÉ 1-2-2000/63 Az élelmiszerekben használható egyes adalékanyagok tisztasági követelményei, az édesítőszerek és színezékek kivételével (Második kiegészítés)
- 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól
E 1440 - (Hidroxipropil) keményítő
Egyéb elnevezések
kémiailag módosított keményítő
A (hidroxipropil) keményítő a természetes keményítő kémiai változata.
A természeteshez hasonlóan az éterekhez tartozó, kémiailag módosított keményítő is megköti a vizet, és sűrű masszát képez (csirizesítés). A világos (hidroxipropil) keményítő azonban savak jelenlétében is stabil; alacsony és igen magas hőmérsékleten is tartósan megköti a vizet. Ezért a (hidroxipropil) keményítő olyan élelmiszerekhez is használható, amelyek sterilizálásra, illetve fagyasztásra és felengedésre kerülnek.
Előállítás
A (hidroxipropil) keményítőt kémiai reakcióval természetes vagy már módosított keményítőből propilén-oxiddal állítják elő. Genetikailag módosított anyagok használata lehetséges.Használat
A (hidroxipropil) keményítő az élelmiszerekben általánosan engedélyezett. Ez alól csupán a kezeletlen és hasonló élelmiszerek a kivételek, amelyek a törvényalkotó szándéka szerint adalékanyagokkal nem módosíthatók.
A kémiailag módosított keményítőt többek között a következő termékekben alkalmazzák:
• Tortatöltelékek
• Salátaöntetek
• Késztermékek
• Rágógumi
Biztonság
A (hidroxipropil) keményítő veszélytelennek számít. Bekerül a szénhidrát-anyagcserébe.Ezekbe a típusokba tartozik
Lásd még
- E 1442 - (Hidroxipropil) dikeményítő-foszfát
- E 1450 - Keményítő-nátrium-oktenil-szukcinát
- E 1404 - Oxidált keményítő
- E 1410 - Monokeményítő-foszfát
- E 1412 - Dikeményítő-foszfát
- E 1413 - Foszforilezett dikeményítő-foszfát
- E 1420 - Acetilezett keményítő
- E 1422 - Acetilezett dikeményítő-adipát
- E 1451 - Acetilezett-oxidált keményítő
- E 1414 - Acetilezett dikeményítő-foszfát
Kapcsolódó linkek
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- MÉ 1-2-95/2 Az élelmiszerekben használható adalékanyagok, az édesítőszerek és színezékek kivételével. 4. kiadás
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- MÉ 1-2-2000/63 Az élelmiszerekben használható egyes adalékanyagok tisztasági követelményei, az édesítőszerek és színezékek kivételével (Második kiegészítés)
- Információ angolul az EU honlapján
- Információ angolul az EU honlapján
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól
E 927 b - Karbamid
Egyéb elnevezések
szénsav-diamid
A karbamid nitrogéntartalmú anyag, az emberi fehérjeanyagcsere egyik végterméke. Az elfogyasztott fehérje mennyiségétől függően egy felnőtt naponta 10-30g karbamidot választ ki.
Színtelen és szagtalan kristályai enyhén sós ízűek, és hűvös ízérzetet okoznak. Az élelmiszeriparban a karbamidot a rágógumi ízének lekerekítésére és rágási tulajdonságainak javítására alkalmazzák.
Előállítás
A karbamidot többlépcsős kémiai reakcióban ammóniából és szén-dioxidból állítják elő.Használat
A karbamid kizárólag cukormentes rágógumikhoz engedélyezett (max. 30 g/kg).Biztonság
A karbamid veszélytelennek számít. Az emberi karbamid-anyagcsere során teljesen lebomlik és kiválasztódik.Ezekbe a típusokba tartozik
Kapcsolódó linkek
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- MÉ 1-2-95/2 Az élelmiszerekben használható adalékanyagok, az édesítőszerek és színezékek kivételével. 4. kiadás
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- MÉ 1-2-2000/63 Az élelmiszerekben használható egyes adalékanyagok tisztasági követelményei, az édesítőszerek és színezékek kivételével (Második kiegészítés)
- 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól
E 576 - Nátrium-glükonát
Előállítás
A glükonátokat kémiai reakcióval glükonsavból állítják előHasználat
A nátrium-glükonát használatára ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a glükonsavra (E 574).
Mivel ezt a könnyen oldható molekulát a szervezet is jól tudja hasznosítani, a nátrium-glükonátot az élelmiszerek nátriumdúsítására is használják. Ebben az esetben nem számít adalékanyagnak.
Biztonság
A nátrium-glükonát veszélytelennek számít.Ezekbe a típusokba tartozik
Lásd még
- E 574 - Glükonsav
- E 575 - Glükono-delta-lakton
- E 577 - Kálium-glükonát
- E 578 - Kálcium-glükonát
- E 579 - Vas-II-glükonát
Kapcsolódó linkek
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- MÉ 1-2-95/2 Az élelmiszerekben használható adalékanyagok, az édesítőszerek és színezékek kivételével. 4. kiadás
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- MÉ 1-2-2000/63 Az élelmiszerekben használható egyes adalékanyagok tisztasági követelményei, az édesítőszerek és színezékek kivételével (Második kiegészítés)
- 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól
E 577 - Kálium-glükonát
A kálium-glükonát a glükonsav (E 574) káliumsója.
Kálcium- és vasionokkal erős komplexet képez, ezért segíti az antioxidánsok, valamint a zselésítő- és sűrítőanyagok működését.
Előállítás
A glükonátokat kémiai reakcióval glükonsavból állítják elő.Használat
A kálium-glükonát használatára ugyanazok a szabályok vonatkoznak mint a glükonsavra (E 574).
Mivel ezt a könnyen oldható molekulát a szervezet is jól tudja hasznosítani, a kálium-glükonátot az élelmiszerek káliumdúsítására is használják. Ebben az esetben nem számít adalékanyagnak.
Biztonság
A kálium-glükonát veszélytelennek számít.Ezekbe a típusokba tartozik
Lásd még
- E 574 - Glükonsav
- E 575 - Glükono-delta-lakton
- E 576 - Nátrium-glükonát
- E 578 - Kálcium-glükonát
- E 579 - Vas-II-glükonát
Kapcsolódó linkek
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- MÉ 1-2-95/2 Az élelmiszerekben használható adalékanyagok, az édesítőszerek és színezékek kivételével. 4. kiadás
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- MÉ 1-2-2000/63 Az élelmiszerekben használható egyes adalékanyagok tisztasági követelményei, az édesítőszerek és színezékek kivételével (Második kiegészítés)
- 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól
E 578 - Kálcium-glükonát
Előállítás
A glükonátokat kémiai reakcióval glükonsavból állítják elő.Használat
A kálcium-glükonát használatára ugyanazok a szabályok vonatkoznak mint a glükonsavra (E 574).
Mivel ezt a könnyen oldható molekulát a szervezet is jól tudja hasznosítani, a kálcium-glükonátot az élelmiszerek kálciumdúsítására is használják. Ebben az esetben nem számít adalékanyagnak.
Biztonság
A kálcium-glükonát veszélytelennek számít.Ezekbe a típusokba tartozik
Lásd még
- E 574 - Glükonsav
- E 575 - Glükono-delta-lakton
- E 576 - Nátrium-glükonát
- E 577 - Kálium-glükonát
- E 579 - Vas-II-glükonát
Kapcsolódó linkek
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- MÉ 1-2-95/2 Az élelmiszerekben használható adalékanyagok, az édesítőszerek és színezékek kivételével. 4. kiadás
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- MÉ 1-2-2000/63 Az élelmiszerekben használható egyes adalékanyagok tisztasági követelményei, az édesítőszerek és színezékek kivételével (Második kiegészítés)
- 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól
E 579 - Vas-II-glükonát
Előállítás
A glükonátokat kémiai reakcióval glükonsavból állítják elő.Használat
A vas-II-glükonátot kizárólag a zöld olíva feketítésére lehet használni. A megengedett legmagasabb adagolási mennyiség a vasra vonatkoztatva 150 mg/kg.
Mivel ezt a könnyen oldható molekulát a szervezet is jól tudja hasznosítani, a vas-II-glükonátot az élelmiszerek vasdúsítására is használják. Ebben az esetben nem számít adalékanyagnak.
Biztonság
A vas-II-glükonát veszélytelennek számít.Elfogadható napi beviteli mennyiség (ADI)
0.8 mg/kgEzekbe a típusokba tartozik
Lásd még
- E 574 - Glükonsav
- E 575 - Glükono-delta-lakton
- E 576 - Nátrium-glükonát
- E 577 - Kálium-glükonát
- E 578 - Kálcium-glükonát
Kapcsolódó linkek
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- MÉ 1-2-98/86 Az élelmiszerekben használható egyes adalékanyagok tisztasági követelményei, az édesítőszerek és színezékek kivételével (Első kiegészítés)
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- MÉ 1-2-95/2 Az élelmiszerekben használható adalékanyagok, az édesítőszerek és színezékek kivételével. 4. kiadás
- 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól
E 585 - Vas-II-laktát
Előállítás
A vas-II-laktátot kémiai úton tejsavból szintetizálják.Használat
A vas-II-laktátot kizárólag a zöld olíva feketítésére lehet használni. A megengedett legmagasabb adagolási mennyiség a vasra vonatkoztatva 150 mg/kg.
Mivel ezt a könnyen oldható molekulát a szervezet is jól tudja hasznosítani, a vas-II-laktátot az élelmiszerek vasdúsítására is használják. Ebben az esetben nem számít adalékanyagnak.
Biztonság
A vas-II-laktát veszélytelennek számít.Elfogadható napi beviteli mennyiség (ADI)
0.8 mg/kgEzekbe a típusokba tartozik
Lásd még
Kapcsolódó linkek
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- MÉ 1-2-95/2 Az élelmiszerekben használható adalékanyagok, az édesítőszerek és színezékek kivételével. 4. kiadás
- MÉ 1-2-2000/63 Az élelmiszerekben használható egyes adalékanyagok tisztasági követelményei, az édesítőszerek és színezékek kivételével (Második kiegészítés)
- 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól
E 1201 - Polivinil-pirrolidon
Egyéb elnevezések
PVP
A polivinil-pirrolidon mesterségesen előállított anyag, amelyet a szervezet nem vesz fel. A fehér por vízben és alkoholban oldódik.
A vegyület kémiai szerkezetéből adódóan a polivinil-pirrolidon más molekulákat szorosan magához köt; ezért elsősorban aromák és vitaminok hordozóanyagént alkalmazzák.
A bor- és sörgyártásban a nemkívánatos seprő eltávolítására használják. Ebben az esetben a polivinil-pirrolidon a végtermékben már nincs jelen, így technológiai segédanyagnak számít.
Előállítás
A polivinil-pirrolidont többlépcsős kémiai reakcióban vinil-pirrolidonból szintetizálják.Használat
A polivinil-pirrolidon mennyiségi korlátozás nélkül, kizárólag tabletta- vagy drazséformájú táplálékkiegészítőkhöz engedélyezett. A vegyületet emellett kozmetikumokban és gyógyszerekben is használják.Biztonság
A polivinil-pirrolidon veszélytelennek számít.Ezekbe a típusokba tartozik
Kapcsolódó linkek
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- MÉ 1-2-95/2 Az élelmiszerekben használható adalékanyagok, az édesítőszerek és színezékek kivételével. 4. kiadás
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- Információ angolul az EU honlapján
- MÉ 1-2-2002/82 Az élelmiszerekben használható egyes adalékanyagok tisztasági követelményei, az édesítőszerek és színezékek kivételével (Negyedik kiegészítés)
- 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól
E 1420 - Acetilezett keményítő
Egyéb elnevezések
kémiailag módosított keményítő, keményítőacetát
Az acetilezett keményítő a természetes keményítő kémiai változata.
Előállítás
Az acetilezett keményítőt kémiai reakcióval természetes keményítőből és ecetsavból (acetát) vagy ecetsav-anhidridből (acetánhidrid) állítják elő. A természetes keményítőt olyan növényekből vonják ki, mint a kukorica, a burgonya és a búza. Genetikailag módosított anyagok használata lehetséges.Használat
Az acetilezett keményítő az élelmiszerekben általánosan engedélyezett. Ez alól csupán a kezeletlen és hasonló élelmiszerek a kivételek, amelyek a törvényalkotó szándéka szerint adalékanyagokkal nem módosíthatók.
Mennyiségi korlátozás csak a csecsemőknek és kisgyermekeknek készült elválasztási tápszerek (max. 50 g/kg) esetében van érvényben.
Az acetilezett keményítőt többek között a következő termékekben alkalmazzák:
• Mélyfagyasztott termékek
• Szószok, levesek, desszertek
• Sajt- és ömlesztett sajtkészítmények
• Édességek
• Péksütemények és töltelékeik
Az acetilezett keményítő ezenkívül aromák hordozóanyagaként is engedélyezett.
Biztonság
Az acetilezett keményítő veszélytelennek számít. Bekerül a szénhidrát-anyagcserébe.Ezekbe a típusokba tartozik
Lásd még
- E 1442 - (Hidroxipropil) dikeményítő-foszfát
- E 1450 - Keményítő-nátrium-oktenil-szukcinát
- E 1451 - Acetilezett-oxidált keményítő
- E 1410 - Monokeményítő-foszfát
- E 1412 - Dikeményítő-foszfát
- E 1413 - Foszforilezett dikeményítő-foszfát
- E 1414 - Acetilezett dikeményítő-foszfát
- E 1422 - Acetilezett dikeményítő-adipát
- E 1440 - (Hidroxipropil) keményítő
- E 1404 - Oxidált keményítő
Kapcsolódó linkek
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- MÉ 1-2-95/2 Az élelmiszerekben használható adalékanyagok, az édesítőszerek és színezékek kivételével. 4. kiadás
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- MÉ 1-2-2000/63 Az élelmiszerekben használható egyes adalékanyagok tisztasági követelményei, az édesítőszerek és színezékek kivételével (Második kiegészítés)
- Információ angolul az EU honlapján
- Információ angolul az EU honlapján
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól












