Színezékek

A titán-dioxidot kémiai reakció segítségével a természetben előforduló titánvasércből nyerik.

A titán-dioxid az élelmiszerekben mennyiségi korlátozás nélkül (quantum satis) általánosan engedélyezett. Kivételt csupán a kezeletlen élelmiszerek, valamint azok a termékek jelentenek, amelyek a törvényalkotó szándéka szerint adalékanyagokkal nem módosíthatók.

Az E 171 főként a következő élelmiszerekben fordul elő:
• Drazsék
• Rágógumi
• Bevonatok

Kozmetikumok és gyógyszerek színezésére is engedélyezett. Mindenekelőtt napvédő termékekben használják. Titánfehér néven a festékiparban is fontos pigment.

A titándioxid veszélytelennek számít.  Nem emészthető, változatlan formában kiürül.

A vas-oxidot természetes ásványokból – umbrából, okkerből vagy hematitból – is lehet nyerni. Mivel azonban ezek az anyagok számos szennyeződést tartalmaznak, az élelmiszeripar számára ezt a színezéket szintetikusan állítják elő. Az eljárás során ellenőrzött kémiai reakcióval természetes vas-oxidból, a kívánt pigmenttől függően oxigénes izzítással vagy kicsapással nyerik.

A vas-oxid minden olyan élelmiszerben, amelyben adalékanyagok felhasználása megengedett, mennyiségi korlátozás nélkül felhasználható.

Főként a következő termékekben használják:
Drazsék
Bevonatok, dekorációk
Olíva
Sajtbevonatok

Különféle fajtáival illetve a titán-dioxiddal (E 171) alkotott keverékei barna színárnyalatokat adnak. A vas-oxid ezen kívül kozmetikumok és gyógyszerek színezésére is engedélyezett.

A vasoxid veszélytelennek számít.

A szervezet nem tudja felvenni, ezért a vasellátásban nem játszik szerepet.

Az alumíniumot elektrolízissel állítják elő bauxitból. 

Az alumínium kizárólag a következő felhasználásokra engedélyezett:
• Cukortermékek bevonatai (mennyiségi korlátozás nélkül)
• Sütemény és keksz dekorációk (mennyiségi korlátozás nélkül)

A szokásos, nagyon csekély felhasználási szint mellett az alumínium mint élelmiszeradalék veszélytelen.

Az alumíniumot a szervezet csak csekély mértékben veszi fel. Kelátképzők hatására azonban az alumíniumfelvétel jelentősen növekedhet. Az egészséges emberben a fölösleges alumíniumot a vese kiválasztja. Azoknál, akik vesebetegségben, esetleg veseelégtelenségben szenvednek, ez a kiválasztó folyamat nem működik, és a szervezetben felhalmozódás kezdődhet meg. Ha a vérbe sok alumínium kerül, mérgezés, ideg- és csontbántalmak alakulhatnak ki. Az alumíniumnak a gyanúk szerint szerepe van az Alzheimer-kór kialakulásában. 

Az ezüstöt elektrolízissel állítják elő ezüstércből. 

Az ezüst kizárólag a következő felhasználásokra engedélyezett:
• Édességek bevonatai (mennyiségi korlátozás nélkül)
• Praliné díszítés (mennyiségi korlátozás nélkül)
• Likőr (mennyiségi korlátozás nélkül)

Az ezüstöt ezen kívül az ivóvíz csíramentesítésére is használják.

A szokásos, nagyon csekély felhasználási szint mellett az ezüst mint élelmiszeradalék veszélytelen.

Az ezüstöt a szervezet felveszi, és különféle szervekben elraktározza. Több gramm felvétele esetén mérgezés fordulhat elő. 

Az aranyat különféle eljárásokkal aranytartalmú kőzetekből nyerik.

Az arany kizárólag a következő felhasználásokra engedélyezett:
• Édességek bevonatai (mennyiségi korlátozás nélkül)
• Praliné díszítés (mennyiségi korlátozás nélkül)
• Likőr (mennyiségi korlátozás nélkül)

Az arany ezen kívül kozmetikumok és gyógyszerek színezésére is engedélyezett.

Az arany veszélytelennek számít, változatlan formában kiválasztódik.

A litorubint többlépcsős eljárással, az úgynevezett azokötés során kémiailag szintetizálják. Ennek során két nitrogénatomból létrejönnek az azoszínezékekre jellemző azocsoportok. Az ezt követő kémiai reakcióban a színezék kálciumlakká alakul.

A litolrubint kizárólag ehető sajtbevonatokban (mennyiségi korlátozás nélkül) lehet használni.

A litolrubin veszélytelennek számít.

Kémiai szerkezete miatt az arra érzékeny embereknél allergiaszerű reakciót válthat ki (pszeudoallergia). Különösen a szalicilsavra és annak származékaira való érzékenység esetén fordulhat elő légzőszervi vagy bőrtünet.

Az ún. szalicilátok az aszpirinben találhatóak meg (hatóanyaga az acetilsalicilsav), a természetben pedig az ananászban, a sárgabarackban, az eperben, a grapefruitban, a málnában, a mézben, a ribizliben, a szőlőben valamint a citromban fordul elő. Benzoesavra (E 210) érzékenyen reagáló illetve asztmás személyek allergiaszerű tüneteket tapasztalhatnak a litolrubin hatására is.

A szorbinsavat többlépcsős kémiai reakcióval szintetikus úton állítják elő.

A szorbinsav egyebek mellett a következő termékekben engedélyezett:
• Szárított gyümölcsök (max. 1.000 mg/kg)
• Csökkentett cukortartalmú dzsem, lekvár és zselé (max. 100 mg/kg)
• Csomagolt szeletelt sajt, ömlesztett sajt (max. 2.000 mg/kg)
• Csomagolt kenyér és péksütemény (max. 2.000 mg/kg)
• Margarinok (zsírtartalomtól függően 1.000 – 2.000 mg/kg)
• Húst, halat és tenger gyümölcseit helyettesítő termékek (max. 2.000 mg/kg)

A szorbinsav és a benzoesav kombinált alkalmazása engedélyezett – a közös határérték betartásával – az alábbi élelmiszerekben:
• Kandírozott vagy fényezett gyümölcsök (max. 1.000 mg/kg)
• Ecetben vagy olajban pácolt zölség (max. 2.000 mg/kg)
• Halkonzervek, szárított hal és más halkészítmények (200 – 2.000 mg/kg)
• Garnéla (max. 6.000 mg/kg)
• Rágógumi (max. 1.000 mg/kg)
• Fogyókúrás élelmiszerek (max. 1.500 mg/kg)

A szorbinsavat a borgyártásan is használják, hogy a biológiai savbontók működését gátolják, illetve a maradék cukor utóerjedését megakadályozzák. A borra vonatkozó különleges előírások miatt azonban a borospalackokon nem kell jelölni.

A szorbinsav az aromák és enzimkészítmények fontos tartósítószere. Kozmetikumok és rágódohány tartósítására, valamint élelmiszercsomagolások kezelésére is engedélyezett.

A szorbinsav veszélytelennek számít.
Az anyagot az emberi zsíranyagcsere teljes mértékben lebontja.

Allergiaszerű reakciókat (kiütéseket) csak bőrtesztek alkalmával figyeltek meg. A szorbinsavra és a szorbátokra ritkán intoleranciás tünetek mutatkoznak.

A béta-karotinsavésztert többlépcsős kémiai reakcióval mesterségesen állítják elő.

A béta-karotinsavészter csak meghatározott élelmiszerekhez engedélyezett. Ide tartoznak többek között:
• Szószok, fűszerek (max. 500 mg/kg)
• Édesség (max. 300 mg/kg)
• Alkoholos italok (max. 200 mg/kg)
• Desszertek (max. 150 mg/kg)

A béta-apokarotinal kozmetikumok és gyógyszerek színezésére is engedélyezett. Szárnyasok takarmányában is használják.

A béta-karotinsavészter veszélytelennek számít.  A színezék nagy részét a szervezet lebontja.

Nagymennyiségű bevitel esetén a májban felhalmozódhat.

A luteint az élelmiszerkönyvben meghatározott oldószerekkel vonják ki elsősorban csalánból és algákból, de lucernából, pálmaolajból és tojásárgájából is kivonható.

A lutein csak meghatározott élelmiszerekhez engedélyezett. Ide tartoznak többek között:
• Szószok, fűszerek (max. 500 mg/kg)
• Édességek (max. 300 mg/kg)
• Sütemény, kekszek, levelestészta (max. 200 mg/kg)
• Alkoholos italok (max. 200 mg/kg)

A lutein kozmetikumok és gyógyszerek színezésére is engedélyezett. Szárnyas takarmányokban is használják.

A lutein veszélytelennek számít.

A kantaxantint többlépcsős kémiai reakcióval mesterségesen állítják elő.

A kantaxantint kizárólag egy francia kolbászfajtához (Saucisses de Strasbourg, max. 15 mg/kg) használják.

A színezék kozmetikumok és gyógyszerek színezésére is engedélyezett. Szárnyasok és halak takarmányában is alkalmazzák.

A kantaxantin hatása vitatott.

Mivel utalások vannak arra, hogy a magas kantaxantin-felvétel látászavarokat okoz, az anyag barnítótablettákban már nem engedélyezett. A takarmányoknál engedélyezett adagolási maximumot is jelentősen csökkentették.