E 516 - Kálcium-szulfát
Egyéb elnevezések
gipsz
A kénsav (E 513) kálciumsója általánosan gipsz néven ismert. A kálcium- és szulfátionok vegyületei az élelmiszerek természetes alkozóelemei, és az emberi szervezet számára is nélkülözhetetlenek.
Előállítás
A kálcium-szulfát a borkősav (E 334) gyártásának melléktermékeként keletkezik.
Használat
A kálcium-szulfát az élelmiszerekben mennyiségi korlátozás nélkül, általánosan engedélyezett. Ez alól csupán a kezeletlen és hasonló élelmiszerek a kivételek, amelyek a törvényalkotó szándéka szerint adalékanyagokkal nem módosíthatók.
A kálcium-szulfátot többek között lisztkeverékekben és más adalékanyagok hordozóanyagaként alkalmazzák. Ezen kívül a konyhasót is lehet vele helyettesíteni.
Biztonság
A kálcium-szulfátok veszélytelennek számítanak.
Ezekbe a típusokba tartozik
Lásd még
- E 513 - Kénsav
- E 514 - Nátrium-szulfátok
- E 515 - Kálium-szulfátok
- E 517 - Ammónium-szulfát
- E 520 - Alumínium-szulfát
- E 521 - Alumínium-nátrium-szulfát
- E 522 - Alumínium-kálium-szulfát
- E 523 - Alumínium-ammónium-szulfát
Kapcsolódó linkek
- MÉ 1-2-95/2 Az élelmiszerekben használható adalékanyagok, az édesítőszerek és színezékek kivételével. 4. kiadás
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- MÉ 1-2-2000/63 Az élelmiszerekben használható egyes adalékanyagok tisztasági követelményei, az édesítőszerek és színezékek kivételével (Második kiegészítés)
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól
E 513 - Kénsav
A kénsav, mint erős szervetlen sav, képes a fehérjék és szénhidrátok lebontására, illetve szerkezetük átalakítására.
Az élelmiszeriparban ezt a szervetlen savat főként a kívánt savfok beállítására, illetve fehérjék célzott darabolásához használják. Ebben a felhasználásban technológiai segédanyagként szerepel, mivel a végtermékben már nincs jelen. Élelmiszeradalékként fontosabbak a kénsav származékai, a szulfátok.
Előállítás
A kénsavat a kéndioxid (E 220) és a víz kémiai reakciójával állítják elő.
Használat
A kénsav az élelmiszerekben mennyiségi korlátozás nélkül, általánosan engedélyezett. Ez alól csupán a kezeletlen és hasonló élelmiszerek a kivételek, amelyek a törvényalkotó szándéka szerint adalékanyagokkal nem módosíthatók.
A kénsavat többek között az ívóvíz-kezelésben, a módosított keményítő gyártásában, valamint a sajtkészítés során szokták alkalmazni.
Biztonság
A kénsav élelmiszeradalékként illetve technológiai segédanyagként alkalmazva veszélytelen.
Ezekbe a típusokba tartozik
Lásd még
- E 514 - Nátrium-szulfátok
- E 515 - Kálium-szulfátok
- E 516 - Kálcium-szulfát
- E 517 - Ammónium-szulfát
- E 520 - Alumínium-szulfát
- E 521 - Alumínium-nátrium-szulfát
- E 522 - Alumínium-kálium-szulfát
- E 523 - Alumínium-ammónium-szulfát
Kapcsolódó linkek
- MÉ 1-2-95/2 Az élelmiszerekben használható adalékanyagok, az édesítőszerek és színezékek kivételével. 4. kiadás
- MÉ 1-2-2000/63 Az élelmiszerekben használható egyes adalékanyagok tisztasági követelményei, az édesítőszerek és színezékek kivételével (Második kiegészítés)
- 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól
E 504 - Magnézium-karbonátok
Egyéb elnevezések
magnézia
A magnézium-karbonátokhoz a magnézium-karbonát (magnézia, E 504 i) mellett a magnézium-hidrogén-karbonát (E 504 ii) tartozik. Savakkal érintkezve szén-dioxid felszabadulása mellett lebomlik.
Az élelmiszeriparban a tejfehérjék és a kakaó feltárására, valamint savanyúságot szabályozóként az ivóvíz kezelésére használják. Ezenkívül konyhasó helyettesítésére, valamint poralakú élelmiszerek összetapadásának gátlására használják.
Előállítás
A magnézium-karbonátokat kémiai reakcióval magnéziumból és szén-dioxidból állítják elő. A magnézia a természetben sűrűn előforduló ásvány.
Használat
A magnézium-karbonátok az élelmiszerekben mennyiségi korlátozás nélkül, általánosan engedélyezettek. Ez alól csupán a kezeletlen és hasonló élelmiszerek a kivételek, amelyek a törvényalkotó szándéka szerint adalékanyagokkal nem módosíthatók.
A magnézium-karbonátokat többek között a következő termékekben használják:
• Csokoládé és kakaókészítmények
• Szeletelt, reszelt sajt
• Ivóvíz
• Konyhasó
Biztonság
A magnézium-karbonátok veszélytelennek számítanak.
Ezekbe a típusokba tartozik
Lásd még
Kapcsolódó linkek
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- MÉ-1-2-2001/30 Az élelmiszerekben használható egyes adalékanyagok tisztasági követelményei, az édesítőszerek és színezékek kivételével (Harmadik kiegészítés)
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- MÉ 1-2-95/2 Az élelmiszerekben használható adalékanyagok, az édesítőszerek és színezékek kivételével. 4. kiadás
- 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól
E 500 - Nátrium-karbonátok
A nátrium-karbonátokhoz a következők tartoznak:
• Szóda (nátrium-karbonát, dinátrium-karbonát) E 500 i),
• Szódabikarbóna (nátrium-bikarbonát, nátrium-hidrogén-karbonát) E 500 ii) és
• Nátrium-szeszkvikarbonát (E 500 iii), amely a szóda és a szódabikarbóna keveréke.
Előállítás
A nátrium-karbonátot konyhasó-oldatba vezetett ammónia és szén-dioxid kémiai reakciója útján állítják elő. Ez a vegyület ezen kívül előfordul az amerikai és afrikai szódás tavakban is.
Használat
A nátrium-karbonátok az élelmiszerekben mennyiségi korlátozás nélkül, általánosan engedélyezettek. Ez alól csupán a kezeletlen és hasonló élelmiszerek a kivételek, amelyek a törvényalkotó szándéka szerint adalékanyagokkal nem módosíthatók.
Többek között a következő termékekben használják:
• Sütőporok
• Csokoládé- és kakaókészítmények
• Vajkészítmények
• Ivóvíz
Biztonság
A nátriumkarbonátok veszélytelennek számítanak.
Közvetlen kapcsolat bőr- és szemirritációt okozhat.
Ezekbe a típusokba tartozik
Lásd még
Kapcsolódó linkek
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- MÉ 1-2-2000/63 Az élelmiszerekben használható egyes adalékanyagok tisztasági követelményei, az édesítőszerek és színezékek kivételével (Második kiegészítés)
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- MÉ 1-2-95/2 Az élelmiszerekben használható adalékanyagok, az édesítőszerek és színezékek kivételével. 4. kiadás
- 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól
E 501 - Kálium-karbonátok
Egyéb elnevezések
hamuzsír
A kálium-karbonátok közé a kálium-karbonát (hamuzsír, E 501 i) és a kálium-hidrogén-karbonát (E 501 ii) tartozik. A kálium-karbonátok sav hatására lebomlanak, miközben szén-dioxid szabadul fel. Ennek a jelenségnek hatására tudják megnövelni például a tészták térfogatát, lazábbá téve állományukat. Segítik a péksütemények barnulását is. A kálium-karbonát jellemzően a mézeskalácsok sütőszere.
Előállítás
A kálium-karbonátokat kémiai úton szén-dioxidból (E 290) és kálilúgból állítják elő.
Használat
A kálium-karbonátok az élelmiszerekben mennyiségi korlátozás nélkül, általánosan engedélyezettek. Ez alól csupán a kezeletlen és hasonló élelmiszerek a kivételek, amelyek a törvényalkotó szándéka szerint adalékanyagokkal nem módosíthatók.
Többek között a következő termékekben alkalmazzák:
• Sütőporok
• Csokoládé- és kakaókészítmények
• Kakaó- és kávéhelyettesítő termékek
Biztonság
A kálium-karbonátok veszélytelennek számítanak.
Ezekbe a típusokba tartozik
Lásd még
Kapcsolódó linkek
- MÉ 1-2-2000/63 Az élelmiszerekben használható egyes adalékanyagok tisztasági követelményei, az édesítőszerek és színezékek kivételével (Második kiegészítés)
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- MÉ 1-2-95/2 Az élelmiszerekben használható adalékanyagok, az édesítőszerek és színezékek kivételével. 4. kiadás
- 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól
E 503 - Ammónium-karbonátok
Egyéb elnevezések
ammónium-bikarbonát, szalakáli
Az ammónium-karbonátokhoz az ammónium-karbonát (E 503 i), az ammónium-hidrogén-karbonát (szalakáli, E 503 ii) és az ammónium-karbaminát tartozik.
Előállítás
Az ammónium-karbonátokat kémiai reakcióval szén-dioxidból és ammóniából állítják elő.
Használat
Az ammónium-karbonátok az élelmiszerekben mennyiségi korlátozás nélkül, általánosan engedélyezettek. Ez alól csupán a kezeletlen és hasonló élelmiszerek a kivételek, amelyek a törvényalkotó szándéka szerint adalékanyagokkal nem módosíthatók.
Többek között a következő termékekben alkalmazzák:
• Sütőporok
• Csokoládé- és kakaókészítmények
• Kakaó- és kávéhelyettesítő termékek
A takarmányokban az ammónium-karbonátokat a haszonállatok fehérjetermelésének fokozására alkalmazzák.
Biztonság
Az ammónium-karbonátok veszélytelennek számítanak.
Ezekbe a típusokba tartozik
Lásd még
Kapcsolódó linkek
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- MÉ 1-2-2000/63 Az élelmiszerekben használható egyes adalékanyagok tisztasági követelményei, az édesítőszerek és színezékek kivételével (Második kiegészítés)
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- Információ angolul az INCHEM adatbázisban
- MÉ 1-2-95/2 Az élelmiszerekben használható adalékanyagok, az édesítőszerek és színezékek kivételével. 4. kiadás
- 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól
E 440 - Pektin
A pektin (E 440 i) a szárazföldi növények sejtfalának egyik fontos tartóeleme. Élelmiszeradalékként elsősorban azt a tulajdonságát használják, hogy a folyadékokat zselészerűvé tudja változtatni. Hosszú szénhidrátláncához, amely főként galakturonsav-egységekből áll, különböző helyeken észterkötéssel metanol kapcsolódik. A kapcsolódó metanolmolekulák számától függően megkülönböztetik az alacsony illetve a magas észterezettségű pektint.
Előállítás
A pektint (E 440 i) forró vízzel almahéjból, citrusgyümölcsök héjából vagy cukorrépaszeletekből vonják ki. Egy további kémiai reakció eredményeképpen az alacsony észterezettségű pektinből amidpektin keletkezik.
Használat
A pektin az élelmiszerekben mennyiségi korlátozás nélkül, általánosan engedélyezett. Ez alól csak a kezeletlen élelmiszerek a kivételek, illetve néhány egyéb termék, amely a törvényalkotó szándéka szerint adalékanyagokkal nem módosítható.
A pektint többek között az alábbi élelmiszerekben használják:
• Dzsem, lekvár, zselé
• Zselésítő cukor és édesség
• Desszert és fagylalt
• Tortabevonat,
• Szószok, majonéz
• Tartós pékáru
• Szaloncukor
A pektin ezenkívül más adalékanyagok és aromák hordozóanyagaként is engedélyezett.
Biztonság
A pektin veszélytelennek számít.
Az emészthetetlen vegyület az emberi szervezetben ballasztanyagként működik.
Ezekbe a típusokba tartozik
Kapcsolódó linkek
- MÉ 1-2-95/2 Az élelmiszerekben használható adalékanyagok, az édesítőszerek és színezékek kivételével. 4. kiadás
- MÉ 1-2-98/86 Az élelmiszerekben használható egyes adalékanyagok tisztasági követelményei, az édesítőszerek és színezékek kivételével (Első kiegészítés)
- 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól
E 414 - Gumiarábikum
Gumiarábikumnak egyes, Afrikában honos akácfajták gyantás nedvét nevezik. Hosszú láncú, sűrűn elágazó szénhidrátokból áll, amelyeket jellemzően egyszerű cukrok építenek fel.
Előállítás
Ha az Acacia senegal nevű akácfajta törzsét megkarcolják, nagy, gyantás cseppekben előtör a növényi nedv. A cseppeket összegyűjtik, majd megtisztítják a kéregmaradványoktól, és élelmiszer minőségűvé dolgozzák fel.
Használat
A gumiarábikum az élelmiszerekben általánosan engedélyezett. Kivételt csupán a kezeletlen élelmiszerek jelentenek, valamint azok, amelyek a törvényalkotó szándéka szerint adalékanyagokkal nem módosíthatók.
Egyebek mellett a következő termékekben engedélyezett:
• Édességek
• Sör
• Tortabevonó, habfixáló
• Italporok
Biztonság
A gumiarábikum veszélytelennek számít. Az anyagot a vastagbél lassan felszívja, és az anyagcsere a rövidláncú zsírsavakkal együtt hasznosítja.
Az arra érzékeny embereknél allergiás vagy allergiaszerű reakciót válthat ki.
Ezekbe a típusokba tartozik
Kapcsolódó linkek
- MÉ 1-2-95/2 Az élelmiszerekben használható adalékanyagok, az édesítőszerek és színezékek kivételével. 4. kiadás
- MÉ 1-2-98/86 Az élelmiszerekben használható egyes adalékanyagok tisztasági követelményei, az édesítőszerek és színezékek kivételével (Első kiegészítés)
- 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól
E 415 - Xantán
A baktériumok által termelt xantán hosszú, elágazó láncú szénhidrátból áll, amely egyszerű cukrok sajátos összekapcsolódásából épül fel.
Előállítás
A xantánt iparilag a Xanthomonas camestris nevű baktériummal termeltetik. Genetikailag módosított anyagok alkalmazása lehetséges.
Használat
A xantán az élelmiszerekben általánosan engedélyezett. Kivételt csupán a kezeletlen élelmiszerek jelentenek, amelyek a törvényalkotó szándéka szerint adalékanyagokkal nem módosíthatók. Nem alkalmazható továbbá szárított élelmiszerekben sem, amelyek elfogyasztáskor megduzzadnak.
Egyebek mellett a következő termékekben engedélyezett:
• Péksütemények (mennyiségi korlátozás nélkül)
• Levesek és szószok (mennyiségi korlátozás nélkül)
• Majonéz és ketchup (mennyiségi korlátozás nélkül)
• Dzsem, lekvár és zselé (max. 10 g/kg)
• Gyümölcs- és zöldségkonzervek (mennyiségi korlátozás nélkül)
• Fagylalt, desszertek és tejitalok (mennyiségi korlátozás nélkül)
• Savanyú zöldség (mennyiségi korlátozás nélkül)
• Hal- és húskonzervek (mennyiségi korlátozás nélkül)
Biztonság
A xantán veszélytelennek számít.
Mint vízoldató ballasztanyagot a szervezet nem tudja hasznosítani.
Ezekbe a típusokba tartozik
Kapcsolódó linkek
- MÉ 1-2-95/2 Az élelmiszerekben használható adalékanyagok, az édesítőszerek és színezékek kivételével. 4. kiadás
- MÉ 1-2-98/86 Az élelmiszerekben használható egyes adalékanyagok tisztasági követelményei, az édesítőszerek és színezékek kivételével (Első kiegészítés)
- 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól
E 416 - Karayagumi
Egyéb elnevezések
karagumi
A karayagumi az Indiában honos Sterculia növényi nedve. Hosszú, elágazó láncú szénhidrátokból áll, amelyek két egyszerű cukor és organikus savak sajátos összekapcsolódásából állnak.
Előállítás
Ha a Sterculia fajtába tartozó fák, különösen a Sterculia urens törzsét megkarcolják, gyantás cseppekben karayagumi tör elő. A cseppeket összegyűjtik, ledarálják, majd forró víz segítségével, szűréssel, majd szárítással élelmiszer minőségűvé dolgozzák fel.
Használat
A karayagumi csak meghatározott élelmiszerekhez engedélyezett. Ide tartoznak többek között:
• Burgonya- vagy gabonaalapú snack-ek (max. 5 g/kg)
• Sütemények, kekszek és levelestészták tölteléke és bevonata (max. 5 g/kg)
• Desszertek (max. 6 g/kg)
• Tojáslikőr (max. 10 g/l)
• Táplálékkiegészítők (mennyiségi korlátozás nélkül)
A karayagumit ezen kívül hashajtónak használják, valamint a kozmetikaiparban is alkalmazzák.
Biztonság
A karayagumi veszélytelennek számít.
Az emészthetetlen vegyület az emberi szervezetben vízkötő ballasztanyagként működik. A karayagumi enyhén hashajtó hatással rendelkezik, ezért nagy mennyiségben fogyasztva emésztési zavarokat okozhat. A karayagumit belélegző vagy hashajtóként alkalmazó embereknél allergiás reakciókat figyeltek meg.
Ezekbe a típusokba tartozik
Kapcsolódó linkek
- MÉ 1-2-95/2 Az élelmiszerekben használható adalékanyagok, az édesítőszerek és színezékek kivételével. 4. kiadás
- MÉ 1-2-98/86 Az élelmiszerekben használható egyes adalékanyagok tisztasági követelményei, az édesítőszerek és színezékek kivételével (Első kiegészítés)
- 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól
