Termékteszt: Gyümölcsjoghurtok

2008.10.07. | Tudatos Vásárló | http://tudatosvasarlo.hu/article/index/1064

Az áruházak hűtőpultjain a gyümölcsjoghurtok gazdag kínálata csábít minket az egészséges nassolásra. Többet úgy ismerünk a reklámokból, mint ami kalciumban, fehérjében gazdag, az emésztést segíti vagy alacsony zsírtartalma miatt a fogyókúrázóknak ajánlott. Tesztünkben a gyümölcsjoghurtokat vettük górcső alá.

--------Teszteredmények--------

Tesztünk során összesen 15 gyümölcsjoghurtot vagy „annak látszó tárgyat" értékeltünk, azaz 13 gyümölcsjoghurtot, egy gyümölcs ízű joghurtot (Könnyű és finom) és egy tejterméket (Danonino). Volt köztük hazai és importált, bio és gazdaságos, kis- és nagyüzem terméke is.

Korlátozott (pénzügyi) lehetőségeink (itt lehet bennünket támogatni) és a gyümölcsjoghurt-kínálat döbbenetes gazdagsága miatt nem tudtunk teljes körű felmérést végezni, ezért arra törekedtünk, hogy

• lehetőség szerint Cégmérce adatbázisunkban szereplő, illetve piacvezető vállalatok termékei szerepeljenek a tesztben,
• olcsóbb és drágább kategóriájú termékekből is válasszunk
• elemzésünkben támpontokkal szolgáljunk, amelyek segítségül szolgálhatnak a vásárlás során.

Laborban a szénhidrát-tartalmat vizsgáltuk, hiszen a joghurt a fogyókúrázók kedvelt terméke, az egyéb értékeléseket a csomagoláson feltüntetett információk alapján végeztük.

Szempontjaink alapján (ld. a Hogyan pontoztunk? részt) első helyen a Zöldfarm biojoghurt, második helyen a Cserpes Műhely joghurtja, harmadik helyen pedig az Andechser Natur biojoghurt végzett. A vizsgált termékek közül szerintünk legkevésbé szerencsés választás a Jogobella light és a Müller 0,1%-os joghurtja, illetve a Seraph 0,1% gyümölcsjoghurt és a Danonino tejtermék.

Az egyes termékek összehasonlítása elsősorban a részletes táblázat alapján (ld. letölthető fájl, alul), minden szempont figyelembevételével lehetséges. Íme, a rövidített, összefoglaló ranglista:

Mivel mindenki más szempontot tart fontosnak, ezért javasoljuk, hogy töltsd le a teljes értékelő táblázatot, és tekintsd át, melyik termék miben bizonyult jobbnak, illetve rosszabbnak! >>>

--------Hogyan pontoztunk? --------

Tesztünk során minden termék 10 ponttal indult. Ehhez az alábbi szempontok szerint adtunk hozzá és vontunk ki pontot.

Környezeti szempontok:

• 1 pontot adtunk a biotermékeknek.
• 1 pontot levontunk a vásárlási helytől több mint 300 km-nél távolabbról hozott termékek pontjaiból a szállítás klímára gyakorolt hatása miatt.
• A csomagolás tekintetében „egyik kutya másik eb" mondhatnánk, így 1 pontot levontunk mindegyik termék pontszámából, a Danonino és a Cserpes pedig további -0,5 pontot, a Spar Natur Pur Bio-Fit +0,5 pontot kap (az indoklást ld. alább).

Táplálkozástani szempontok:

• 0,5 pontot vontunk le az aromát tartalmazó termékek pontjaiból.
• 0,5 pontot vontunk le az édesítőszert tartalmazó termékek pontjaiból.
• 0,5 pontot kaptak az élőflórát tartalmazó termékek.
• További -0,5 pont azoknál a termékeknél, ahol a kiválasztott mintában a számtani átlagnál magasabb volt a cukortartalom.
• A kevesebb, mint 5 összetevőt tartalmazó joghurtok 1 pontot kaptak.

Fogyasztóvédelmi szempontok:

• Az összetevők magyar nyelvű szerepeltetésének hiánya esetén -1 pontot adtunk.
• Akik feltüntették a tápértéket, plusz 0,5 pontot kaptak, mivel ez nem előírás, de fontos információ a vásárlónak.
• Lejárati idő feltüntetésével kapcsolatos hiányosságokért -1 pontot adtunk volna (de ezt mindenki feltüntette).

Külön oszlopban szerepeltettük, hogy a termék tartalmaz-e zselatint és/vagy kárminokat, de pontot nem vontunk le ezek használatáért.

--------Teszt háttérinfók, részletek--------

A könnyebb összehasonlíthatóság érdekében (egy kivételével) minden gyümölcsjoghurt epres volt. A vizsgálatba három bio minősítésű és négy fogyókúrázóknak szánt terméket vontunk be.

Tényleg „fogyaszt"?

Összesen négy terméken nem volt feltüntetve a szénhidrát-tartalom, a többi esetében a mért eredmények a csomagoláson feltüntetettnél alacsonyabbak voltak. Ez - Dr. Kontraszti Mariann, az akkreditált vizsgálatokat végző Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) főosztályvezetője szerint - részben annak tudható be, hogy a feltüntetett értékek átlagértékek, amelyeket többnyire a tápanyagtáblázat adatai alapján, számítással határoznak meg. Másrészt a készítményekben felhasznált gyümölcsök beltartalmi értékei sem tekinthetők állandónak.

A teszt eredményei, de már a csomagolások szemrevétele is néhol döbbenetes volt. (A pontos adatok a letölthető táblázatban megtekinthetők.) 100 g, tehát nem egész egy pohár termékben átlagosan másfél teáskanál cukornak megfelelő szénhidrát található.

Egyetlen termék 100 grammja tartalmazott egy 1 tk. cukornál kevesebbet, a fogyókúrás Norbi Update 1. Két másik, fogyókúrázókat megcélzó joghurt szénhidráttartalma a vizsgált minták átlaga alatt volt (Jogobella light: 1,1 tk., Seraph 0,1%: 1,4 tk.). A negyedik „diétás" joghurt, a Müller 0,1% azonban 2,1 teáskanálnyi cukrot tartalmaz!

Hasonlóan magas szénhidráttartalmat mértünk még a Müller Froop, a Tesco gazdaságos gyümölcsjoghurtokban és a Danonino, gyerekeknek szánt tejkészítményben. A magas cukortartalom persze nem csak a diétázókat érinti kellemetlenül, de pl. a fogak szuvasodását is elősegíti, ezért érdemes elkerülni az erősen cukrozott termékeket. Jellegükből fakadóan ezek a termékek az édességek közé illenek, kevésbé az egészséges élelmiszerek közé.

Környezeti és társadalmi szempontok

Valamennyi általunk vásárolt termék műanyag poharas kiszerelésben kapható a piacon, holott az ideális a visszaváltható üvegből készült csomagolás lenne. A legtöbb joghurtos pohár az egyelőre kevéssé újrahasznosítható PS, azaz polisztirén műanyagból készült. Némelyik papírral kombinálva, ami a Spar NaturPur Bio-Fit joghurt esetében elég vastag és könnyen leszedhető volt ahhoz, hogy a papírt szelektív gyűjtőedénybe helyezhessük, ha kellően elszántak vagyunk.

A fedőfóliák egy része fémgőzölt műanyagból készül, más része alumíniumból. Ez utóbbit a mosogatóvízben, az edények után elmoshatjuk és a fém szelektív gyűjtőedénybe tehetjük. Tiszta vizet erre ne használjunk, hiszen annak előállítása annyi energia, hogy így többet ártanánk.

A Danonino tejkészítmény csomagolása kirítt a többi közül. Azon túl, hogy 50grammonként külön dínómintás dombornyomású pohárba van kiszerelve a termék, még külön, a gyerekeket célzó, fogyasztást indukáló állatfigurás (sorozat!) műanyag jégkrémes pálcika is volt a csomaghoz ragasztva. Külön műanyagba csomagolva.

A Cserpes joghurt poharához pedig plusz műanyag tető is tartozott. Ennek mellőzése hozzájárulna a termék fogyasztása által okozott környezeti terhek csökkentéséhez.

A Németországból, Lengyelországból és Ausztria nyugati feléből importált termékek szállításának környezeti hatása jelentős, ebből a szempontból a többitől alul marad az Andechser Natur, a Spar és a Tesco sajátmárkás terméke, a Seraph 0,1% valamint a Danonino, a Jogobella light és a két Müller termék.

Környezet- és állatbarát előállítása miatt a biotermékek vásárlásával a jó gyakorlat terjedését támogatjuk, amellett, hogy ezek fogyasztása az egészségre is jó hatással van, és az alapanyagul szolgáló biotejet adó teheneket is jobb körülmények között tartják. Kérdéses azonban, hogy a biotermesztés okozta környezeti előnyöket nem lépi-e túl a szállítás okozta terhelés a külföldi termékek esetében. (Mi nem tudjuk a választ.) A Zöldfarm hazai biojoghurt illetve más, a vizsgálatunkban nem szereplő hazai biojoghurtok esetében nincsenek ilyen aggályok.

Fogyasztóvédelmi szempontból egy csomagolás volt félrevezető: a Jogobella light joghurt fél centis peremen áll, így a polcon nagyobbnak tűnik a pohár térfogata, mint amekkora valójában. Az Andechser Natur joghurton csak a német feliraton szerepelt a szénhidráttartalom (feltüntetése nem kötelező). A Spar bio-joghurtján a fehérje-, a zsírtartalom, valamint az élőflórás jelző csak németül, részben a magyar matricával takarva szerepelt. Ennél sokkal problémásabb, hogy utóbbi esetében nem szerepelt minden összetevő a magyar feliraton.

A lejárat ideje minden joghurton szerepelt. A gyártás időpontja azonban nem, ami a törvényi előírásoknak megfelel, de nem tájékoztatja a vásárlót arról, hogy mióta pihen a bolt hűtőjében a termék. Ezt azért lenne érdekes tudni, mert egy hagyományos módon előállított tejtermék (a vizsgált joghurtok között ilyen a Cserpes Műhely terméke) nem áll el több hétig, mint a ma kapható gyümölcsjoghurtok nagy része. Az általunk tesztelt joghurtokat július 1-én és 2-án vásároltuk budapesti boltokban. A letölthető táblázatban látszik, hogy mely termékek eltarthatósága volt kiemelkedő.

--------Tippek gyümölcsjoghurt-választáshoz--------

Milyen gyümölcsjoghurtot egyek?

A legegyszerűbben úgy kerülhetjük el a káros vagy felesleges összetevőket tartalmazó gyümölcsjoghurtokat, ha magunk keverjük össze a joghurtot és az összeturmixolt gyümölcsöt vagy (házi) lekvárt. Így nem kell olvasószemüveggel és E-számjegyzékkel elindulni vásárolni, hogy a csomagoláson mikroszkopikus méretben szerepeltetett összetevőket, kalóriamennyiséget elolvashassuk.

Az általunk vizsgált termékek közül csupán kettő volt hasonlóan egyszerű összetételű: a Zöldfarm biojoghurt (10,6g szénhidrát/100g) és a Cserpes Műhely joghurtja 4 összetevővel (tej, gyümölcs, cukor, joghurtkultúra).

Itt jegyezzük meg, hogy a felpuffadt tetejű, még nem lejárt szavatosságú joghurtokat bátran lehet fogyasztani, a kidudorodó fedőfólia ugyanis csak a joghurtban még élő, áldásos hatású tejsavtermelő baktériumok által termelt szén-dioxid jelenlétét jelzi. Az általunk vizsgált készítmények közül a Zöldfarm és a Cserpes joghurt „puffadt fel".

A gyümölcsjoghurtok beltartalmi értéke

A gyümölcsjoghurtok mellett szóló egyik fontos érv, hogy nagyon egészséges - elsősorban a savanyított tejtermékek legjellemzőbb ásványi anyaga, az ép fogakhoz és a csontok fejlődéséhez szükséges kalciumtartalma (120 mg/100 g) miatt. A szervezetbe joghurttal bevitt kalcium az élelmiszerekhez utólag hozzáadott vagy táplálék-kiegészítőkben található kalciumhoz képest sokkal jobban felszívódik, hasznosul, érdemes tehát a fejlődésben lévő fiataloknak és a csontritkulással küzdőknek sok joghurtot enni. Jellemző a joghurtra még a B1- és B2-vitamin, A- és K-vitamin, kisebb mennyiségben karotin-, illetve az ásványi anyagok közül a már említett kálcium mellett a kálium-, nátrium-, foszfor- és cinktartalom is.

A joghurtok fehérjetartalma legalább 2,8%-kell, hogy legyen; gyümölcsjoghurtokban a joghurt arányával arányos mennyiség a kötelező minimum. A gyakorlat szerint azonban a gyümölcsjoghurtok fehérjetartalma 3-4g/100g termék körüli értéket mutat. Tehát itt nem spórolnak a gyártók.

A joghurtok zsírtartalma változó lehet, normál terméknél legalább 3% zsírtartalom a kötelező, félzsíros és sovány termékeknél ennél kevesebb. A tesztünkben vizsgált termékek zsírtartalma 0,1% és 3,75% között mozgott. A fogyókúrás joghurtok 0,1 és 1,5% zsírt tartalmaztak. Utóbbi termékek hátránya, hogy a zsír elvonásával együtt csökken a zsírban oldódó vitamin tartalmuk is, a joghurt esetében tipikusan az A- és K-vitamin ilyen, holott a joghurt a K-vitamin egyik legfontosabb forrása (lehetne).

--------Mi számít gyümölcsjoghurtnak? Mi van benne? --------

A gyümölcsjoghurtok előállítása

A magyar élelmiszerkönyv előírása szerint a joghurtok a savanyú tej- és savanyú tejszínkészítmények közé tartoznak, amelyeket megfelelően előkészített és hőkezelt anyagokból (tej, tejsűrítmény, tejszín, vaj, tejpor, savópor, tejfehérje-koncentrátum, savófehérje-koncentrátum, étkezési kazeinátok), speciális mikrobatenyészetek hozzáadásával, savanyítás és alvasztás útján állítanak elő. A natúr joghurtoknál előírás, hogy a termékek a minőségmegőrzés időtartamának lejáratáig nagy mennyiségben tartalmazzák a kultúrából származó élő, aktív mikroorganizmusokat, jellemzően a Streptococcus thermophilus és Lactobacillus delbrueckii subsp. Bulgaricus baktériumokat.

Az ízesített savanyú tej- és tejszínkészítményeknél megengedett a cukor, gyümölcs, zöldség, méz, fűszerek, gyümölcs- és zöldségkészítmények, egyéb élelmiszer-készítmények, aromák, adalékanyagok használata.

Az ízesített savanyú tej- és tejszínkészítményeknél külön jelölés mellett megengedett a hőkezelés, így hűtés nélkül is hosszabb ideig tárolhatók. Ennek hátránya, hogy a táplálkozástanilag előnyös élő joghurtkultúra a folyamat során elpusztul.

A gyümölcsjoghurtok összetétele

Gyümölcsjoghurtokban a joghurt „ízesítésére használt gyümölcskészítmények, zöldségkészítmények, továbbá a tiszta gyümölcs, zöldség, ill. a méz hányada legalább 4% (m/m) kell, hogy legyen." - írja a Magyar Élelmiszerkönyv. Ez azt jelenti, hogy 100g gyümölcsjoghurtnak legalább 4g gyümölcsöt kell tartalmaznia. Fontos tudni, hogy a gyümölcsjoghurtokban található gyümölcsöket hozzáadás előtt hőkezelik, így azok aroma- és vitamintartalma lecsökken.

Tesztünkben először a gyümölcstartalmat szerettük volna ellenőrizni, ám kiderült, hogy hazánkban nincsen erre elfogadott, akkreditált laboratóriumi vizsgálat. A szabályok betartását a gyártási lap alapján „lehet ellenőrizni".

Talán itt érdemes megjegyezni, hogy a hazai joghurt piacon hozzávetőlegesen 25%-os részesedéssel bíró „Könnyű és finom" család eperrel díszített csomagolású joghurtját még mi magunk is beválasztottuk a gyümölcsjoghurtok tesztelésébe, holott az nem az. Csak később, a csomagolást alaposabban megnézve vettük észre, hogy azon „eperrel ízesített, eper ízű joghurt" felirat szerepel, s gyümölcstartalma, pedig ennek megfelelően 3,2%, alacsonyabb, mint a hűtőpulton mellette elhelyezett, valódi „epres" gyümölcsjoghurtoknak.

Akár a legtöbb vásárló, mi is gyümölcsjoghurtnak gondoltuk a Danone Kft. gyerekeknek szánt termékét, a Danoninót. Ennek gyümölcstartalma 6,15%, de nem joghurtból készül, hanem főként túróból, tejszínből és eperkészítményből áll .

A gyümölcsjoghurtokban a két „fő" alkotó mellett számos más anyag használata is megengedett. Ezek közül van, amelyik állományjavítását szolgálja, mint pl. a szentjánoskenyér liszt (E410), a módosított keményítő, a gyümölcsökből és növényekből nyert pektin (E440), a Ca-klorid (E509), a főleg növényi zsírsavak mono- és digliceridjei (E471), a cukor erjesztésével nyert xantángumi (E415), a vörös moszatból kivont karragén (E407), vagy a közelmúltban elhíresült guargumi (E412).

A számos gyümölcsjoghurtban megtalálható zselatin a húsipar és a bőrgyártás melléktermékeként, szarvasmarha és ló csontjából és kötőszövetéből előállított anyag. Jelentős mennyiségű víz megkötésére alkalmas, így használatával a híg joghurt is jól kanalazható. Állati eredete miatt sok vegetáriánus kerüli a zselatint tartalmazó termékek fogyasztását.

Az alkotók között előfordulnak savanyúságot szabályozó anyagok, úgy mint a Na-citrát (E331), trikalcium- citromsav, citromsav (E 330), trikalcium- foszfát, citromlé koncentrátum.

És a színezékek, mint a paprikakivonat, sárgarépa-sűrítmény vagy a főleg külföldi termékekben előforduló céklalé-koncentrátum. Külön kiemelésre érdemes az E120-szal jelölt kármin, amely a hazai termékek közül számos piros színű gyümölcsjoghurtnak alkotója. Ez az anyag, amellett, hogy allergiás reakciókat válthat ki, a fügekaktuszokon élősködő bíbortetű nőstényeinek porítmányából vonják ki. Az általunk vizsgált nyugat-európai termékek közül csak a Müller 0,1%-ban fordult elő ez az anyag, a hazaiakban relatíve gyakori (Kyr, Milli, Activia, Könnyű és Finom).

A diétás termékek alkotói az édesítőszerek, úgy mint az Aceszulfám K (E950), amelynek humán egészségre gyakorolt hatásáról csak a gyártó nem publikus vizsgálatai állítják, hogy nem káros, az Aszpartám (E951), amely allergiás reakciók esetleges kiváltója és étvágynövelő hatású (!). Előfordul még az egykoron betiltott, ma újból sok helyen engedélyezett Na- ciklamát (E 952), vagy az állatoknál hólyagrákot előidéző Na-szacharinát (E 954) is a gyümölcsjoghurtokban. A mesterséges édesítőszerek helyettesítője a magas gyümölcscukor-tartalmú agávészirup, amelynek egyetlen hibája, hogy Mexikóban állítják elő, így meglehetősen sokat utazik, míg az asztalunkra kerül.

És végül, de nem utolsó sorban az aromák, amelyek az alacsony gyümölcstartalmú gyümölcsjoghurtokban az ízhatásért elsősorban felelős anyagok. Egy aroma nélküli jóízű eperjoghurt előállításához kb. 20% gyümölcstartalomra lenne szükség, ami viszont nagymértékben megnövelné a termék árát. Helyette, bár a csomagoláson gusztusos gyümölcsök láthatók, sok gyártó aromákat használ, amelyek erőteljes ízeikkel elkorcsosítják ízérzékelésünket. (Az aromákról részletesen lásd: Gyümölcs- és zöldségaromák a táplálkozásban című cikkünket).

Probiotikus?

A piacon jelenlévő gyümölcsjoghurtok egy része ún. probiotikumokat tartalmaz, amelyek szinte kivétel nélkül tejsavbaktériumok és bifidobaktériumok. A legismertebb probiotikus tejsavbaktérium-törzsek nagyrészt a Lactobacilus-, kisebb részben a Streptococcus-nemzetséghez tartoznak.

A probiotikus tejsavbaktériumok leginkább abban különböznek az átlagos tejsavbaktériumoktól, hogy egy részük túléli a gyomorban lévő sav, a vékonybélben pedig az epesavak és az emésztőenzimek pusztító hatását, s így élve jutnak el a vastagbélbe, ahol képesek elszaporodni. Ez különösen beteg szervezeteknél lehet előnyös, mert a szervezetet védő bélflóra visszaállítását segítheti.

Ugyanakkor az, hogy egy baktérium élve eljut a vastagbélig, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy jótékony hatással van az egészségre, állítja a "Flair-Flow Europe 4" élelmiszerkutatási együttműködés keretében megjelent jelentés. Hozzáteszik azt is, hogy mindenkinek egyedi bélflórája van, egyénenként eltérhet a probiotikumok hatása, így erről további kutatások szükségesek.

--------Kis joghurttörténelem--------

A joghurt szó német közvetítéssel került nyelvünkbe. A név a török yoğurt szóból származik, amely a yoğurmak dagasztás és a yoğun sűrű jelentésű szavakkal mutat közös rokonságot.

Savanyított tejtermékek élelmiszer célú előállításáról szóló bizonyítékok már az i.e. 2500 körüli időszakból is vannak. Az első joghurtot valószínűleg a bolgárok ősei készítették spontán erjesztéssel, úgy, hogy a tejet kecskebőr tömlőkben tárolták, de erre nincsenek pontos adatok.

A joghurt középkori említése a Diwan Lughat al-Turk című 11. századi török könyvekben található. Az írás szerint az akkori nomád törökök előszeretettel fogyasztották. Az európai történelemben először a francia orvostörténet említi. A feljegyzések szerint I. Ferenc súlyos hasmenésére egyik orvosa sem ismert gyógyírt. A betegségét végül szövetségese, Nagy Szulejmán szultán doktora gyógyította meg, állítólag joghurttal.

Az 1900-as évekig a joghurt fontos helyen állt az ázsiai valamint a közép-európai népek étrendjében. Az orosz biológus, Ilya Ilyics Mehnikov pedig a joghurtnak tulajdonította a bolgár parasztok különösen magas átlagéletkorát.

A gyümölcslekvárral kevert, és ezért tovább eltartható joghurtot 1933-ban védették le Prágában, s azóta óriási sikere van szerte a világban, s így hazánkban is. Minden megvásárolt natúr joghurtra öt gyümölcsjoghurt jut.

Köszönet Földesi Dórának, a HuMuSz munkatársának a cikkhez nyújtott szakmai segítségéért.

Kép [cc] Susanne Gerdom, Veebl